Szombat

Tegnap esti késői fekvés, de főleg a megelőző napok nehézségei miatt versenyt aludtunk el. Egy oázisban volt a szállásunk. sátraztunk és nagyon jót aludtunk. Reggelre a kedélyek is csitultak. Szerintem mi indultunk utoljára. Reggel hat helyett kb.10 órakor. Megszoktuk a kényelmetlenségeket is. a sátrazás, utazás már nem az. Általában reggelente kajálunk egyet aztán napközben valami látványos helyen. Estére éjjelre már nem sok erőnk marad gyertyafényes vacsorákra. Csak kidobjuk a sátrat aztán alvás. Mai szakaszunk sivatagi dűnék között kezdődött. Az első bukkanónál kinyílt a hátsó ajtó és szétszórtunk pár kabátot a beduinoknak. Eddigi felmérések alapján egy polifoam, és két Laci kabát a veszteség. A sivatagi dűnék közé ismét bementünk. Én nem vállaltam még egy hűtőtörés kockázatát, de a többiek azért elakasztották az autónkat.

Volt egy izgalmas pillanat amikor olyan ferdén akadtunk el a dűne olalában, hogy nem sok hiányzott a boruláshoz. Megint berittyentettem... Ásás trüközzés, aztán lökdöstük az autó orrát, és megúsztuk.

Utána már nem sokat próbálkoztunk. Köves szavannás jellegű, vagy inkább kősivatagos, és a homoksivatagos rész határán autózva értünk ki az Iriki tó medrébe. Ott aztán lehetett kenni neki. A tómeder közepén kávézó meg kemping. Megáltunk lefényképeztük. 30km-es körzetben semmi, de úgy semmi hogy bucka sem, ott meg egy napernyő kis asztalok székek, angol wc bár marokkói. A konyha életveszélyes itt-ott csak úgy kampón húsdarabok. Itt egy ántszes főorvos lábonlőné magát. azért csak lábon mert fiatalok is olvasnak bennünket. Jó lecenzúráltam magam. Mindenünk tele van porral. Nem a sörrel meg a borral nem is rock and rollal hanem a sivatagi porral (Tanksapka de csak aki nem tudná). Utolsó szakasz amíg a műútra, illetve nem is műre mert az nmár az igazi volt kiértünk az egy 48kmes kősivatag volt. Borz fészek aljában borzcsalád azaz borzalom. Fáradok, fáradjatok hát ti is!!!! Most már aszfalt úton megyünk. Meg is álltunk aszfaltunk értitek azt faltunk. Mondjuk ez gyenge volt, meg siralmas. Még vagy 550milliókmt kel utaznunk hogy a szálláshelyünkre érjünk. Baker most érünk Tatára nekem meg Afrikában kéne lennem. Narancsot, banánt datolyát meg házi kosztot zabálunk. Kövérek vagyunk már egyre nehezebben ülünk be meg szállunk ki az autóbaból. Üljenek a fiúk ölébe a lányok engem más már nem érdekel. Sziasztok, jó kedvet...

Megfejtés

Négy nemes Ninivében.

4 (nem "S") nini "V"-ben...

Persze a ti megoldásaitok jobbak. Mégegyszer BRAVO!

:)

BIG RACE

BIG RACE! A nagy verseny.szerintem már írtam. teljes a káosz. A rendezőség próbálja kitölteni azt az időt amit ez a közel 800 eember erre a versenyre szánt. Egyre csak szűkül a tér a nyugat szaharai részre ugye nem mehetünk, Marokkó az meg csak Marokkó. Tagolt és izgalmas területekkel, de igazi szaharai rész, igazi végeláthatatlan sivatagi rész nincs benne. Kősivatagos, félsivatagos akad bőven, na de mi sem erre készültünk. Kisebb sivatagos, dűnés rész ugye eddig egy nap volt. Ott zúztam le az autót. A táj is gyönyörű de ha a látnivalókat nem számítjuk akkor mostmár sok új nem várható. Próbálják bevezetni a mezőnyt egy-egy érdekesebb részre hegyek közé, homokosabb, kavicsosabb rész felé, és mindig van egy elkerülő, könnyeb szakasz ami akár kisbuszokkal, nem felkészített autókkal is teljesíthető. A mezőny együtt halad A pontból B pontba. A versenyzőknek több a feladat, a kitérő a kalandosoknak kevesebb. Este közös táborhely mindenkinek. Ha település van a közelben szállodákban is lehet aludni, ha nincs akkor sátrazás, kemping. Az eddigi szakaszok Nadorba kompoltunk be. Nadorból-Guercif-Midelt-ArRachida-Merzbuga(Chebbi sivatag). A második afrikai napon, körtúra a sivatagban a dűnék között a szállás ismét Merzbuga(sivatag). 3.nap Merzbuga-Tinerhir szakasz Erfoudnál át a pálamaligeteken meg hegyi szakasz. Nekünk ArRachidán kerestül végig műút a hűtő hibája miatt. 4. nap Tnerhir-Zagora-Mhamid oázis. eddig ennyi. Minden nap kapunk egy végleges variációt, amit másnapra megváltoztatnak. Azt képzeljétek el hogy mikor tegnapm mikor megkérdeztük mára hova kellene visszaérnünk nem tudták megmondani. Az ismerős kerge fiúk küldték el a koordinátákat hogy visszajöhessünk a futamhoz. Tegnapi célbaérkezéskor a szállóban már nem volt hely de a szervezők nem tudtak alternatívát. Nem tudták hogy 200mrel arréb van egy kemping ahol sátrazni lehet. Egyébként meg nagyívben leszarják hogy mi van veled, meg mit szeretnél. A két leggyakoribb válasz a nem tudom, meg a

"higgyétek el hogy nem rajtam múlik"

. A kiadott tervezet további napokra 23.Mhamid-Assa; 24.Assa-Tarfaya; 25.Tarfaya-Tatoorine; 26.Tatoorine-CapOra; 27.CapOra-SidiIfni; 28.SidiIfni-Tafroute; 29.Taroute-Agadir Aztán meg mindenki mennyen haza és monnyon le. Nem tudom mi lesz holnap de a kempingben rajtunk kívül még 3 sátor van???? Autó sem sok. Mindenki feladta és hazament? Lehet.

Tegnap

Egész nap alkotói válságban voltam. Főleg azért mert vezettem. Tegnap (21én) amint azt írtam volt elindultunk a hűtőnkért. Az éjszakai száguldásról halvány emlékképeim vannak. Az az egy két megébredés. Hegyek szerpentin. Víztöltés. Sík út meleg, izzadunk fűtünk hogy hűljön a vizünk. Hajnali fél 3 megérkezés. Belkülváros, két autó közé beparkolás. Így biztos hogy nem fogunk egy órát sem aludni mondja Álaci de a mondat végére már alszik. Meleg van és Csui ordítva horkol!!!! Megölöm! De csak megrázom. 7 órakor együttesen kezdünk fészkelődni. Az utca már ébred, lassan világosodik a párás üvegen belül lefelé kúsznak a vízcseppek. Baker, nem gondoltam volna hogy ülve is ilyen jót lehet aludni. Megkerestük a szervízt. 10re érkezett meg a hűtőnk. Addig Lacival az óceánban fürödtünk. Ugráltunk a hullámokban mint a 3évesek. 11kor értünk vissza szervízbe a hűtőnk a pulton autóhoz nem nyúltak. Csaba veszekszik velük. Micsoda egy lusta népség? Adjatok szerszámot majd 5 perc alatt kicserélem. Na erre összekapják magukat és a déli sziesztáig elszöttyögnek mire kész van. A Csaba többször is elveszi tőlük a szerszámot, de nem hagyják hogy ő fejezze be. Végre kész. Bennt az új hűtőnk. Én vezetek, kicsi a forgalom taposom a gázt rendesen. Az első rendőr azért állít meg mert záróvonalon előztem. Mondom neki nem tudom mi az ilyen europában nincs. Elhiszi vagy nem nem tudom. Elmagyarázza türelmesen hogy az egy olyan vonal amit nem szabad átlépbni mert következőre megbüntet. Mosolyogva veszünk egymástól búcsút. Megint tanultam valamit. 20 km műlva megint rendőr. Mondom a fiúknak ez gyorshajtás, nagyon gyors!Szerintünk nincs nála műszer. Hát aki megállít annál tényleg nincs. De a fiatalabbik társánál van. Nagyon nézi a műszert nem hiszi el hogy egy ekkora autó így tud tépni. Az idősebbik a rajtszámot nézi, kivigyorgok az ablakon mondom rally racing. Int hogy menjek. BLaci 2 golyőstollal jutalmazza a fiatalabb rendőrt az meg csak vigyorog. Látom megismer és tört angolsággal megkér:

mr. Schumacher tudna adni autógrammot...

A két Laci nagyon be van indulva. Már nem akarnak autóutakon vezetni. Tele a hócipőjük egyik várodstól a másikig. Kiválasztottak hát egy hegyi utat a táborig. A baj csak az volt hogy 180kmt megtenni hegyek között az már kicsit a végére soknak bizonyult. Elfogyott az út, elfogyott a türelem. Heves vita. Végre!!! 7 nap után már illik. Aztán megoldottuk. Lassan célba érünk, és a mai napnak is vége lesz.

W.A.N.T.E.D.

Addigis

Addig is, amíg nem jön újabb info az éteren át, egy rejtvény:



Segítség: Szólhatna a fiúkról is, ha nagyon elnéznék a GPS koordinátákat...
(megfejtés holnap 21 órakor :)

Kartervédő a kocsi elejére

Nem vagyok autós, de nem ejtettek a fejemre, így a neten kompetensen utánaolvasva terveztem a fiúknak egy "kartervédőt" előre, ahogy azt Nagy Gyula javasolta. Nem valami szép, de így fest, íme:

Marokkő

Marokkó

Vagy ez a folytatás? Mittudomén...

Na akkor befejezem a 20-i napot. Este 10volt mire táborba értünk. A hűtő beszerelése után, mégegyszer elfolyt a vizünk. Kis problémák után a kapott ragasztóval megragasztottuk. Éjjel 2kor feküdtünk, és Kissé bevoltunk... hogy mit hoz a holnap ami a ma. 21ére 200km volt kitűzve. Országutakon pálmaligetek mellett, hegyek között kősivatagos részen. Végre nem folyik a hűtővizünk. Próbáltunk egy nagyvárosban hűtőt szerezni. Nem sikerült. Azért lasaan szivárgunk, folyamatosan kell utána töltenünk. Egyszer vagy 2 liter elmegy mikor megállunk. Most otthoni idő szerint 6.45. beérkeztünk a célba. Pengéné is penge. Ez a penge család... Lefoglalta nekünk a hűtőt Agadirba. Mi leszünk az első csapat aki odaér. Reggel 10re várnak 500 km. kaja aztán indulunk. Szerintem nem nagyon utálnak a többiek. Vagy ha igen nem mutatják. A csapaton belül minden renben, jól kezeljük a nemlétező konfliktusokat. A versenyről itt mindenkinek az a véleménye, hogy egy nagy szar. Ide-oda cikázunk Marokkóban. Megy a vetítés hogy ilyen nagykövettel, meg mitom kivel egyezkednek de már rég eldőlt a dolog.. Jól lehúztak bennünket, és még sok más embert aki a dzsemborihoz csatlakozott volna. Biztos nagy balhé lesz, meg valószínű ahogy Gyula is üzente nem biztos, hogy lesz még egy Budapestbamakó. Lassan fogyatkozik a mezőny,sokan önnálósítják magukat. Most mi is leválunk de a végére még becsatlakozunk. Nagyon sok jó arc van, barátkozunk, ismerkedünk elütjük az időt. Napközben ritkán de találkozunk más csapatokkal, este viszont nagyokat bulizunk. Marokkó bár Afrika azért még inkább Europai jellegű. Azért jól érezzük magunkat, és örülünk hogy eljöttünk. Mindenkit üdvözlünk, meg miegymás.

s a folytatás...

ég egy adalék a vontatáshoz. Hogy jobban kapaszkodjon a vontató autó a két Laci a tetőre ült, a Csaba meg a kocsiba. Én izzadtam a két Laci nmeg rettegett a tetőn. Most levadásztuk a blogot! félreértés ne essék mi nem voltunk massage szalonban!!! de erről még később. Nagyon jókat írtok! Csak így tovább. Tehát vissza a gyökerekhez meg a tegnapi naphoz. A szerncsétlenk kezdet után micsoda folytatás??? A szomszédunkban ford szervizes szerelő. Kikapja a hűtőt. Már eszembe jut egy régi szép emlék(lassan kihányom magamból, illegek billegek...quimbi) amikor én még demolition man voltam. Megint az vagyok!!! Műszakisoknak: az ütődéstől a ventillátor tokja kipattant és a lapát belecsata a radiátor? bordái közé és a 70 lamella közül 10et kiiktatott a vízkeringetésből, a nyitott végeken kereszlül pedig elfolytunk. Tanácskozás. Új hűtőt a sivatagban? Na most mi lesz? Ezt a részt tényleg csak a technikai zseniknek hogy csemegézzenek. Lamellákat, lyukas végeket mergpucoljuk hogy kétfázisú fémragasztóval eltömeszelhessük a sérüléseket. Ez a ragasztó bótban 2500ft. a segítségnyújtó szervízkamionból 30ezerért kínálják. Na azt már nem. Akkor inkább Bejutunk a városba 30km úttalan út, csak úgy emlékeztetőül.Majd ott!! Kérdezgetem a táborban maradottakat nem vinne-hozna engem meg a hűtőt valaki. 3 fiatal srác bevállal. Kicsit ki vannak ütve. hosszú volt megelőző nap. Egymást kérdezgetik hogy kerültek ide? Vásárolni meg kajálni is akarnak nem nehéz meggyőzni nőket, hogy a városba akarnak menni.10 perc műlva már a város felé autózunk. Csaba is velem tart a két Laci marad. Szerlőműhely előtt 2 napja rostokol egy bamakós autó. Összeismerkedünk. Mutatom a szerelőnek a lyukat as hűtőn. nem beszél általam ismert nyelven mégis kialkudok egy 60 eurós árat a javításért. Ahogy kimondom ok, eltűnik az ember hűtőstől.Barátkozunk a helyiekkel. Idő van bőven. Behínak boltokba, alkudozok ha kell ha nem. Akármennyire vagy szimpatikus az eladónak akkor is lehetetlen árat mond elsőre. kb tízszeresét a barátinak. Kajálás közben másik arab barátra teszek szert. Felváltva angol-német elegyben folyik a társalgás. Senki nem siet. a hűtős ember eltűnt. Előkerül, nyomáspróba mindenhol ereszt, megint eltűnik. Már estébe hajlunk amikor KÍSÉRŐINKET!!!!!! mondom a kísérőinket, kitesszük egy massage szalonnál. Vele szembe bolt. Textilek, kövek, minden mi női szem száj ingere... Megjelenik az étteremben megismert arab barátom mondja övé a bolt. Teljesen németre vált a társalgás. Nézzük a szőnyegeket.A kék a tuaregek színe indigóval festik. Kézi szövésűek. Magyarázza a motívumokat. Minden szőnyeg egy történet. A szövő családi története. Mamár biztosan nem így van de érdeke. Teázunk a boltban, együttfényképezkedünk. Nagyon jól érezzük magunmkat. A Csaba szorongatja a kezem, szar hogy szétverted a hűtőt de ha nem így lett volna akkor ezek az élmények nincsenek. Én is így gondolom. A végén még igaza lesz a K.misinek aki mikór az útról kérdeztük csak azt hajtogatta:

"életetek egyik legnagyobb élménye lesz."

21én a céban

Átküldtem a mai anyagokat remélem majd olvassátok nemsokára. Még a mai célban vagyunk és gondoltam garázdálkodok egy kicsit. Hallom otthon jó az idő és a Tóth Ati nem lapátolja előttem a havat! Mi ez lázadás? Hát kit kértem én hogy vigyázzon a családomra. Itt szuper az idő!!! 30 fok napsütés, kellmes nyári meleg. Képzeljétek el itt a hold este nem c vagy d betű hanem egyenlőre U. megfejtéseket a szerkesztőségbe kérjük küldeni. Reggelente tudjátok milyen hideg van? Nagyon. Ez frappáns volt mi? Megyek vacsorázni. Ne hagyjátok hogy a rosszidő meg a depresszió eluralkodjon rajtatok! Küldök egy kis napsütést meg meleget meg nyarat. Milliócsók mindenkinek akinek jár meg akitől jár. Annyit írok, hogy nem fogok tudni mit mesélni.

A bukfenc előtti nap...

Szóval ahogy sikerült elküldenem az üzeneteket a blogra, rögtön meg is cáfoltam magam. Vagyis nem én hanem az élet. először is üzenem a hitetleneknek, hogy megyünk a sivatagban reményvesztetten, hogy az aznapi jegyzeteink, emlékképeink nem mennek el,és odaérünk egy helyre mondom a sivatag szélén!!! és az első szembejövő este tízkor nyitva levő kávézon kiírva INTERNETCAFE. Na így tudtam üzenni, mert próbáltam én telefonon, usbs stickkel de sehogy sem sikerült egész nap. Szóval csak így. És az élet hogy cáfolt meg? Hát úgy hogy miután elküldtem a blogra hogy cb rádiót nem használtunk, beléptünk a sivatagba. Beírtuk a végcél koordinátáit és a műszer jelezte, hogy nincs út a megadott koordináta közelében. Ilyenkor megnézzük melyik az az út ami legközelebb visz a célhoz onnan pedig a navigátor nézi a távolságot irányt és próbálja a sofőrt a pont felé irányítani. Ez addig rendben van amíg sík terep az ember látja az utakat nagyjából merre futnak. De nekünk már sötét volt 35km dombok, kövek, patak medrek, egy-egy homokdűne, így azért nem olyan könnyű a célt megtalálni. Cb rádión folyamatos adás ki hol akadt el, erre ne gyertek mert itt meredek leszakadások mély átmosások vannak. Mi is bejelentkeztünk, és próbáltuk kitalálni a bemondott távolságok irányok jelzések alapján hogy ki kicsoda és merre érdemes menni. Csabi mintegy 80-90es tempóban nyomta a félinformációk alapján a pedált. Mondanám hogy én navigáltam neki de nagyívben le.... hogy mit mondok. A vérszem az vérszem. egyszer mindenki kaphat. megvolt az első igazán kalandos érkezésünk. Mostanra már sátrunk áll a homokdűnék között. Megettük az esti levesünket.Ma főztünk először. Holnap technikás nap lesz, rövid távval. Írni szerintem nem fogok tudni, remélem ez átmegy. Ma már fésűlködtem de még fürdés mindig nem volt! Kemény vagyok. Vagy büdös? A Tuareg nem fürdik 10 percenként. Megkérek minden kedves olvasómat ne szolidáljon velem. Ez főleg a Verára vonatkozik. Hidd el apa akkor is szeret ha minden nap fürdessz és nem akarod megdönteni a rekordját. Nem törekszem én sem a Mécs Laci azt hiszem 21napos rekordját megdönteni, és ígérem ha hazamegyek nem csinálok ebből rendszert. Mindenkinek szép almot! ez nagyon jó értitek hogy szép 'almot'. mondjuk inkább jó éjszakát, vagy szép olyan napszakot amelyben ér benneteket ez az üzenet. Reggel azért megnézem nincs-e skorpió a cipőmben!

A buckafenc igaz története

Egy rövid tegnapi ösefoglaló. Tegnap kiindulópont és a cél ugyanaz volt. Sivatagi dűnék szélén egy kemping. Super jól néz ki. nagy összefüggő sátorsor mellette agyag és szalma keverékéből tapasztott épületkomplexum. Korrekt angol wc zuhanyzó miegymás. Reggel sivatagi napfelkelte, mínuszba hajló hőmérséklet és ahogy kinézek a sátorból kis berber legugolva elém kínálja portékáját. Megy az alkudozás a csere bere. A szomszéd elcseréli használt!!! alsónadrágját megy egy túlméretes reklámpólóját, valamilyen fosszíliára meg egy nyakláncra. Jön a kemping tulajdonos, meg rendőrök a berberek visszahúzódnak a sivatagi dűnék közé. Ahogy jár körbe a szerv úgy tűnnek el, a másik oladlon meg bújanak elő. Eligazítás, összevisszaság, rajt. Gps koordináták alapján 200km-es kör a köves meg a sivatagos részen. Én kezdek. Az első 3 kordinátán hamar áthaladunk, a negyedik már a homokdűnék között. Egyre jobban élvezem a vezetést. Többiek a dűnék szélén kiszálnak, filmeznek. Nézik ahogy felkínlódom egy-egy kisebb homokbuckára magam. Gondolom nyomok még egy tiszteletkört, aztán megyünk tovább. 70cm magas bucka, afogy felkapok rá nemlátom a másik oldalát ami nincs. Szép lankás kezdet után függőleges vég. fékeznék, ugratok, kavicságyba csattan a kocsi eleje. Megvan videon!!! -Ennek nagyon rossz hangja volt. Szaladnak felém -minden ok? Mondom autó megy műszerek renben. Valami zöldes folyás, tócsa -állítsd le elfolyt a hűtővíz! Kárfelmérés. -Ez vontatás lesz. 4km a tábor. -Cbzzünk! Az ütésnél a pótkerék előrecsúszva legyalulta az antennát. -Akkor segélyszámot hívjuk! A megadott szám nem jó. -Majd jön valaki. Senki. Csend, várakozás. Berber kismotorral. alkudozok 5euróért vigyen be a táborba. 10et kér. Túlélőhátizsák és már futok is a tábor felé. Utolér azt mondja elvisz 5ért. Felpumpálom a motorját, valami babetta féle. Szervízkamion a terepen. Megkérek egy autót vontassanak be. Ahogy kifelé megyünk a segítő autó a miénktől 300m-re elássa magát a homokba. Ásunk egy órát mire kiszabadítjuk. A homokos patakmederben egy autónak is nehéz az előrejutás nemhogy egy 3 tonnás vontatmánnyal. Többször elakadunk mire egy másik babettás berber 2eurós rövidítőutat mutat. Inne már köves, kavicsos úttalan út. 80nal vontatnak. Fékszervó nincs 2 lábbal taposom a féket a bukkanóknál, hogy ne csókoljam be a vontató autót. Folyik a víz a Hátamról mire beérünk. folyt köv...

ez a lehetetlen

Nen hiszitek el de egy uzletben ulok es az arab frend gepen irom a blogom. szetcsattintottam a hutot az elso sivatagi buckan es ma egesz nap szereltunk. ahogy Biti irta nem serultunk. A billentyuzet arab ezt kapjatok ki. Mostanra rendezodtunk a kocsi is osszeall. holnap bovebben. Hihetetlen ez a mai nap. orulok hogy sokan olvastok. Meg teazunk aztan vissza a sivatagba szerelni. Na csok mindenki.

krassssshhhhhh!

A titkos hírügynökség nem teljesen független sajtótájékoztatója:

...ma röviddel azután, ami korábban történt a 300-as rajtszámú autó egy lámpás kereszteződés után uszkve 600 kilométerrel belenézett a hely szellemébe és egy homokbuckában landolt. Szemhélyi sérülés nem történt, a retinensek megúszták (ha nem megy, olvasd lassabban...a szerk:), de az anyagi kár jelentős. A nagy melegre (300K) való tekintettel igen kellemetlenül érintette a csapatot, hogy összetört a hűtő. Mivel a víz is elfolyt, így egy tuareg harcos futónak öltözve hívott segítségül egy csapat beduhint, akikkel kihúzták magukat és a kocsi lyukat a csávából, majd megkérdezték egy csávótól, hogy gyúrnak-e. Állítólag. Most tehát egy táj jellegű asszír-masszír házban bírják a gyűrődést, úgyhogy sajanálatot nem kérnek. Holnap nagy nap lesz a mai!

"A történet szóról szóra igaz, mert én találtam ki," (Boris Vian)

Holnap (01.21)

Innen:

Ide:

Mindenféle Marokkóból

Csaba szerint ha ti írtok nekünk smst az nem kerül semmibe nekünk. Nem tudom de ha valaki utána néz és így van akkor a hozzászolásban írjátok meg és szabad a vásár. Ígérem bekapcsolom a telefonom esténként, lássam mit írtok, már ha akartok. Eddid a technika hibátlanul dolgozik. Kopp, kopp, kopp. Nem vagyok babonás, de azért kemény fán felfelé 3x lekopogtam. Az autó bírja a sofóröket meg a terepet is. Így megrakodva 100-130as tempőval közlekedünk. A nagy íves kanyarokban kicsit mászik kifelé a nagybütykös gumik miatt. A rugózását is jól felhúzták indulás előtt és már nem ring mint egy hajó. A cb rádiót nem nagyon használjuk. Még! Majd a sivatagban ha kell. Tanulunk pakolni. nagyon sokkal több hely nem lett, de már majdnem minden kézre áll. Van szivargyújtó elosztónk 3 kimenettel meg pót szivargyújtó kimenetünk, meg inverterünk ami szivargyújtós kimenetből csinál hálózati tápfeszültséget. Az Atlasz hegységen kelünk át, és már leszállt az éjj... kanyarok sötét, kivilágítatlan fekete kaftános beduinok. ezeken nincs láthatősági mellény!!! Ezt vedd észre a sötétben öcsém. Öcsém... Már csak egy gps üzemel. Az Afrika térpék sem tökéletes. Papír alapúval kiegészítve egész jól elvagyunk. Még 150 km aztán valami sivatagos rész mellett sátor. Ma biztos későn érünk be. Nem olyan gyors a haladás. Közbiztonság terén eddig semmi negatív tapasztalat. Nem akartak meggyíkóni, se minket sesenkit eddig. Kedves embereknek tűnnek. Mindenki ne aggódjon, vagy senkise igen. Milliócsók na az meg nem mindenkinek. Zsiszlát!!!!!!

Komp-onensek

Átértünk. Reggel pont napfelkeltekor ért partot a kompunk. A szállásunk egy 1.5x2.5x2.5m nyílástalan kabin volt emeletes ággyal. Levegőtlen, meleg de már rég aludtunk ilyen jót. Az arabok szerte széjjel a fedélzeten, pokrócokon családok, törölközőn egyénileg. A társalgókban fotelon asztalon ahol éppen hely volt. Ehhez képest mi??? Este elintéztük a papírokat és reggelre ahogy kikötöttünk 10 perc alatt kidobtak bennünket a határsávból. Pénzváltók csak 9 kor nyitnak az óra meg eggyel előbb. Várakozás, készülődés, tanácstalanság után ÁLaci autómatából pénz ki, elindultunk hogy megnézzünk egy várost, spanyol terület. Már a Határsávban vagyunk, millió papírt kéne tölteni hogy határátlépjünk. És mindezt visszafelé is kéne. Petit cado (kis ajándék a vámosnak), forgalom leállítva és visszatolatunk Marokkóba. Eltelt 2 óra azt ugyanott vagyunk ahol elindultunk. Sehol. Menjünk már a városból kifelé. A tengerpart még kísér bennünket egy darabon aztán a messzibe vész. A városok... na erről inkább később ha már sokat, többet láttam. Az utakon erős a rendőri jelenlét. Minden körforgalomnál mutatják merre menjünk. Nem fogadunk szót. El is tévedünk, forduló, visszafelé elkerüljük nehogy már röhöghessen rajtunk. Kietlen táj vöröses köves, törmelékes talaj. Letérünk offroadozni, meg reggeli ebédelni egy tópartra. Az útszélén kecskék, meg szamarak. Néha gazdával, néha gazdátlanul. Terepreggeli után tereprally keretében tereppont keresése. Attól félek lezúzzuk az autót. BLaci vérszeme még nem múlott el. Kanyonos, kősivatagos tájon 20km/h-val haladunk. Időnként feltűnik a semmiből egy ember. Honnan jön?! Hova tart?! megint aszfalt úton vagyunk. Haladni kéne már dél és még a 670km-ből 100 sem fogyott. Az utak nem túl rosszak. Utazhatók. Néha látunk olajfaligeteket, a vízmosások mellett kaktuszok, agavék(?), kiszáradt bokrok, szemét, sok szemét... Ja!!!

Még a tegnapi kompindulással kapcsolatban akartam írni, hogy azért volt egy hangulata annak ahogy kihajóztunk. Sokszor elhagyom Magyarországot, lehet azt már megszoktasm, de ez azért más volt. Látni ahogy távolodik tőlünk Európa. Olyan szomorkásan ünnepélyes, olyan keserédes...

(de nem mint a tegnapi hybridnarancs)

Kompon állok

Elértük a kikötőt. Napközben sajnos már nem volt ingyen háló ezért csak most egybe mennek az irományok. (ezeket ti nem érzékelitek: a szerk.) Nem tudom milyenek lesznek a lehetőségeink Afrikából, úgyhogy ne aggódjatok ha 2-3 napig nem jelentkezünk. Igyekszem minden nap írni, olvasni viszont lehet hogy csak 3 naponként fogtok rólunk. A kikötőben (is) kellemes tavaszi az idő. Kajánk még bőven van. kezdenek hiányozni az otthoniak. De azé nem indulunk most. Holnap reggelre érünk Marokkóba. Nem lesz egyszerű a bejutás ezzel tisztában vagyunk. Papír, papír, papír ellenőrzések, adriminisztráció hegyek. A holnapi nap fele biztos hogy ez lesz. Az angyalaink eddig is vigyáztak ránk, remélem most is szemmel tasrtanak. Hát ahogy a BLaci itt a végén vezetett... biztos hogy vigyáztak ránk. Valamitől vérszemet kapott mindenkit megelőzött. Még a rendőröket is. 10kor indul a komp aztán már tényleg AFRIKA!!!! Értitek AAAFFFRRRIIIKKKAA!!!!!!! Szállás a kompon 4 személyes szobában. Mégvalami a ''kislányok'' már megfürödtek???!!! Egyetlen férfi van csak a csapatban aki még lanolinos törlőkendőt sem használt! Ugye nem kell mondjam ki Ő! Hát persze hogy én. A krónikás kiszáll, de igyekszik mihamarabb visszatérni az éterbe. Csók a család!!! Lányaim hiányzik a veszekedésetek, meg ti is, meg anyátok is!

Süti a hegyen

Lassan mai végcélunkhoz érünk. Megvolt az első kempingezős domtetőre kiülős élményünk. Letértünk a pályáról és felmentünk egy hegytetőre kiraktuk az asztalkánkat. Előkerült a sonka meg a ma vett paradicsom, a rajtnál kapott kenyér és egy nagy zabálást csaptunk. Megtaláltuk Anikó sütiszsákját is, és a repertoárjából

az almásra aléltunk.

Utána a citromültetvényen citromot loptunk, majd pedig egy valamilyen hibridet csóreltünk. Azért hibrid mert amikor megkostoltuk rájöttünk hogy bár küllemre legjobban a narancs és a mandarin között van, ízben a narancs, citrom, és grapefruit rossz tulajdonságait ötvözték. Az elviselhetetlen savanyú, az elviselhetetlen keserű elviselhetetlen kombinácója. Szegény gyanútlan tolvajok megtévesztésére ilyen fákat ültetnek. Gondolhatjátok egy életre elment a kedvem a narancslopástól. Most mint 4 jóllakott napközis ülünk az autóban, bár szánk íze még kissé keserű...

Spanyol vigasz

Spanyolország. Mindenhol csak narancsligetek. egyébként meg kopár vöröses, agyagos lejtők. Tegnapi francia provanci tájhoz képest, ez itt elég gyenge fauna. Itt biztos sok spanyol narancsot esznek, hogy ne kapják el a spanyol náthát. Asziszik hogy ezzel ők találták fel a spanyolviaszt? Azt mondjuk lehet hogy ők találták fel. Ma is utunk nagy része autópályán vezet. A reggel 4-es ébredés nem nagyon jött össze. mikor 3.59-kor riadót fújtam, Csui csak halk vakkantással adta tudtomra, hogy majd jöjjek vissza 6-kor. Begya Laci kiment a 4es eligazításra és állítólag már én horkoltam a leghangosabban mikor visszaért. de szerintem ez létezhetetlen. 6-kor már vezettem. Reggel köd, sötét, forgalom, aztán később már az eső is rákezdett. A tengerparton akartunk reggelizni de az eső elmosta tervünket. Süt a nap. 2 nap múlva ez már nem lesz nagy információ. Az egyik gps jobb mint a másik. Szóval 2vel navigálunk mert európa térképeink eléggé hiányosak. Megnyugtatok mindenkit még senki nem veszett össze senkivel...

Mindenki már kicsit felszabadultabb. A BLaci minden indulásnál kiakasztja a fordulatszámlálót, és gyakorlatilag 3.fokozatig ég az alacsonyabb fordulatszámért könyörgő lámpa a műszerfalon. Mert hogy van ilyen rajta. 3500as fordulat felett piros ledek gyulladnak ki nehogy túlpörgesd a motort. Na nekünk ez minden fizetős kapunál az indulásnál meg ameddig még látnak, hallanak ég. Jó hangja van a gépállatnak.

Pictures

Katt...

éjj leple alatt2

Most már tudom hogy a ctrl és p együtes leütésével akakratom ellenére közzéteszem a félkész blogomat. Szóval Perpignonban alszunk és holnapra el kell érnünk Spanyolországba ahonnan mint egy nap alatt átkompolunk AFRIKÁBA. Megnéztük a megjegyzéseket meg hogy hogy alakul a blog. Mindenki végigolvasta közülünk is és jókat vigadtunk rajta. Ma sem maradt el a pálinkázás. Van egy angol házaspár aki egy öreg angol taxival, de még azzal a békebelivel indult neki a futamnak.Tegnap eldurrant egy cső, elfolyt a vizük (hűtő nem magzat) úgyhogy ma reggel azt töltögették fel. Mondtam a nőnek hogy szeretném megismertetni egy Hungarikummal úgyhogy bemutatkoztam neki. De aztán félre tettük a tréfát és megkostoltattam vele a Barack pálinkánkat. Begya Laci meg miután már az englismennel is meg még vagy 10 másik emberrel ittunk, egy pantomimin bemutató keretében elmutogatta hogyan forr ki a gyümölcs, és abból milyen párlási eljárással vonják ki a pálinkát. A Penge meg annyit ivott hogy kicsorbult. Bejött a szobába a villany helyett felkapcsolta a fűtést és közölte velem hogy amit írok eznetúl lencerzúzjára... vagy valami ilyesmi. Aztán csak azon szurkolt magának hogy a Csui előtt elaludjon. Nehogy ám azt higgyétek hogy mi sokat iszunk de egész nap csak egy kis kolbászt meg darálős sütit ettünk amit ezúton is köszönünk nagyon finom, és mikor célba érünk mindig koccintás a nap sikeres végrehejtására, csak ez éhgyomorra mindig jól sikerül. Még mindig nem tudjuk mi lesz. Sajnállak Gyulám meg Csabám de nem derült ki megy-e a verseny Bamakóig vagy fordulunk előbb. Mindig azt gondoljuk holnap már többet tudunk, de minnél több embert kérdezünk annál több vélemény. Na már versenyt horkolnak én ma itt labdába sem rúgok.Mondjuk minek is rúgnék így éjjel 1kor mikor 3 óra múlva rajt. álmodjatok angyalokkal meg banánnal, vagy pumpával, vagy a pannon pumával ha van ilyen. olvassatok meg írjatok is mert nagyon jó volt ma hozzátok jutni!!!!

éjj leple alatt

Míg a többiek alszanak én írok. ez a krónikások sorsa. Remélem sajnáltok egy kicsit. Annyira nem kell mert tulajdonképpen mindazonáltal én ma nem is vezettem. Meg mondjuk tegnap se nemse. Minek mikor ilyen hiperdrájverek vannak a csapatban. Lehet hogy előző életemben denevér voltam... Hát igen nappal csak alszom, meg néha navigálok, meg néha mit tudom én mit csinálok de gyorsan megy a nap.Hoztam könyvet is hogy majd olvasok, azt nem olvasok. Pedig szemüvegem is van!!! Mai szakasz 900km körül végig autópálya. most ott mit tud csinálni az ember? Bár nagyon szép helyeken jöttünk azért a 900km az nagyon sok. Holnap meg még több lesz. reggel 4 ébresztő fél5 rajt 1000km. Ma erpignonban (francia város) alszunk egy szállodai szobában

Úton

Elértük a fél utat. Jelenleg Monacoban vagyunk és folyatjuk a nyálunkat a kikötőben. Még 500 km van hátra. Az .. sok. Mai rajt 8-kor volt. Tudva hogy a mai nap 900 km-nél többet kell megtennünk, csak a versenykategóriásoknak volt egyenkénti rajt. Mi Pannától megkaptuk a mai feladatokat, aztán indulás. Teljesítettünk 2 navigációs pontot, és Castel San Giovanniban megkerestük a városházát és megnéztük hogy II.János Pál Pápa neve van kiírva..Hát eddig ilyen feladatokat teljesítettünk. Még 2 navi pont van, aztán Perpignon a cél. A hőmérséklet 8 fok és virágzanak a narancsfák!!! (Orange fuck!!! a szerk.)

Éjszaka a kövön...

Még először pár szó a tegnap éjszakánkról. Ennél szebb kempingező helyet nem tudtunk volna elképzelni. Mantova belváros főtér. Gyönyörű hely. Kápolnák, katedrális, sikátorok, kandeláberek... Már ahogy megyünk be a tóval körülölelt városba egy hídon, előttünk egy vizesárokkal körülvett várkastély (na ezért a történész ismerősök biztos orrolnak rám, hogy azt sem tudom mit láttam) már annak volt egy hangulata. Kb.: 8 órakor érkeztünk a főtérre. Rajtunk kívül még 3-4 autó ért be ekkorra, versenykategóriások sehol, szépségkirálynők meg még Ljubjanában (kb 350km). Sétálgattunk a városkában kézen fogva, na ez azért túlzás lett volna annyira azért nem ''szeretjük'' egymást. Pizza, sör, vissza főtér. Szállásunk nem volt ezért a kavicsokkal kirakott főtéren kidobtuk a sátrunk. Rögtön lett is egy két-rajongónk. Horváth család egy pálinka mellett ecsetelte mennyire nem vagyunk puhányok. Vagy mennyire vagyunk kemények? Megnéztem az autójukat. Mercedes kisteherautó 4 személyre berendezve. Minden 2 funkciós, a fekhely alatt tárólórekeszek tele kolbásszal, sonkával, pálinkával. Na ezek a mi embereink. Megkezdtük az összehasonlító vizsgálatokat. Jó a pálinkájuk csak hát mézes... Az öreg szakállas Horváth olyan sztendapot nyom pár koccintás után, hogy egy fél óra múlva újra bemutat a fiának. Megjöttek a szépségkirálynők. Hisztisek, fáradtak, mondjuk úgy jó néznek ki...23óra. Fekvés. Csubbakka horkol mint egy... Ábrahám Lacival élvezzük az előadást. 0 órakor nem hátat, hanem lábat fordítok Csubinak. Már ez a 69es póz meg az 1,7-es távolság sokat levesz a hangzavarból. Nyüzsög a tér. Szerintem helikopter, meg vadászgép is le meg felszállt éjjel. 1-2 óra felé már csend meg alvás.

"Pihen a komp, kikötötték, benne hallgat a sötétség."
Petőfi Sátor

Ördög és pakol

További képek hamarosan...